Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,és a tűnő boldogság majd véget ér.Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.De addig van remény, minden perc ünnepel,Otthisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!Most élsz, most…