Ha nagyon öreg leszek szeretném, ha a ráncaim, arról árulkodnának az arcomon, hogy milyen jó életem volt.....
Lenne ráncom:
A nevetéstől.
A mosolygástól.
A jóságtól.
A másokért vállalt gondoktól.
Szeretném, ha egész életem az arcomon
lenne, és mindenki, aki olvassa azt mondaná:
"Ez egy szép történet."
Az arcom táj legyen, hegyekkel és völgyekkel, ahol az emberek elveszítik, de újra megtalálják az utat.
Barázdáikban tréfa bujkáljon, szögleteiben jóság és vigasztalás.
Legyenek síkok, ahol megpihenhetnek.
Árkok, amelyekben elrejtőzhetnek.
És szeretném, ha mindenki azt mondaná:
"Ez egy szép táj!
Ez egy kedves ember arca..."
(2009. szeptember 8.)
